Egy túra, vadvízi evezéssel

Szlovéniai, 4 napos túravezetésünk az egyik legkülönlegesebb a Top-túra kínálatában. Saját határainkat feszegető vízi és légi élményelemek és hagyományos gyalogtúrák keverednek benne. Gyönyörű szurdokokba, és látványos vízesésekhez. Az egyik vízesésben meg is tudunk fürödni, mint Kevin Costner a Robin Hood-ban… 🙂

A következő ilyen túránk Bovecbe június 8-11 között lesz. Részletek itt, az oldalon, a Túranaptárban, és a Kezdőlapon is.

Gyere… 🙂

Gyalogtúra egy tóban? Mit írtunk az évadnyitóról 2 éve?

A Tisza-tavon a szárazra került mederfenék felszíne csak éppenhogy megfagyott. Az iszap kérge nem bírta el egy felnőtt súlyát, újra kellett tervezni az útvonalat.

Téli álmát alvó, bezárt kikötő. Ahol nyáron csónakok százai, motoros hajók, kenuk nyüzsögtek, kikötői munkatársak szolgálták ki az egymást váltó vendégeket. Most hóréteg alatt pihent minden. A hajók eltűntek: valahol távolabb, fedett helyen szakszerű kezelés alatt várták a következő szezont…

Tartalék száraz zoknik, egyebek a túravendégeknek a hátizsákomban, ha félre lépnének. Mi a derékig jeges vízbe merülő túravendég előző szava? – Elbír ez a jég engem, a túravezető túl óvatos… 🙂

A zöld 50 árnyalata helyett a szürke 50 árnyalata vett körül minket. A tóban a víz széle a szabályozás miatt jóval bentebb volt, mint a nyári partvonal. Nehezen volt látható, mert a hóréteg több szakaszon elfedte a határt víz és megfagyott föld között. A határon gyalogoltam a sor elején: köztem és a víz között kockázatos lehetett, távolabb a víztől mint én, pedig teljes biztonságban lépdelhettek mögöttem a túratársak. mint egy élő és mozgó jelzés. A mederben haladtunk, de nem volt a talpunk alatt víz. Az 1,2 m-es szintcsökkentés után a visszahúzódott tó széles sávot hagyott a meder szélén szabadon. Egyes öblökből teljesen eltűnt a víz, ott keresztülvágtunk toronyiránt.

Az egyik legtávolabbi pontunk a gyalogtúrán egy homokpad volt. Nyáron itt szoktunk pihenőt tartani a kenukkal. Meztelen talpunk alatt finom folyami homok olyankor. Illetve, ez most is így volt, köztünk hó és bakancstalp. Ugyanaz a helyszín, egy másik világ. Kattogtak a gépek, kütyük. A fürdést kihagytuk, de csak mert nem hoztunk gatyát-bikinit. J Körülöttünk pihent a növényzet, de az állatok mozogtak, kormoránok mellett láttunk egy kis erdei egeret is, aki a hóban fúrta a járatát. Csak úgy púposodott a hó amerre járt, amíg felszínre nem bukkant. Akkor megijedt a csoportunktól!

A túra jól sikerült, a zoknik és társaik nem kellettek. Inkább lélekmelegítőt pakoltam volna, de úgy nem vezet túrát az ember…

Most a 2022 jan. 2-i, vasárnapi évnyitó túrára készülünk a tavon. Immár a hatodikra! 

 

Csaba

Az Ökörnyál titka

Az októberi szélben még a településeken is látunk a levegőben szálló finom vagy összecsomósodott fonalakat. De mik ezek, honnan kerülnek a lebegőbe?

Hasonló fonalak, mint a pókháló szálai. És ezeket is pókok készítik.

A petékből kikelő pici pókok szétszélednek, de élőhelyükön nem jut mindegyiküknek táplálék, tér. Az mindenek előtt álló fajfenntartási ösztönük is arra készteti őket, hogy genetikai anyagukat szétszórják, távol szaporodjanak. Ezért vitorlát készítenek, és elszállnak.

Októberben, amikor a nappalok már rövidebbek mint a sötét órák és lehűlt a levegő, egy szeles napon felmásznak egy ág csúcsára. Pókfonalat eresztenek mirigyeikből, és bele kapaszkodnak. A légmozgás elviszi őket a szülői „háztól”. A fonál ragadós, ahogy a háló is az. Egyszer bele akad valamibe, és ott megáll. A kis pók új területet szerzett magának. A többi az életrevalóságán múlik. Nem biztos, hogy a birtokba vett területen új hálót tud készíteni, és táplálékot szerezni. Abban sem lehet biztos, hogy van-e ott táplálék? Az új helyen többféleképpen része lehet az élet hálójának.

Maga is táplálék lehet, egy sereg gerinces állat fő táplálékai az apró pókok. Ragadozóként pedig ő avatkozik be a helyi rovarvilág egyensúlyába, szabályozva egyes túlszaporodott fajok állományát. Aztán egyszer csak lesz ott egy ellenkező nemű csinos pókocska, akit ki tudja, hogy honnan sodort oda a szél, szó szerint.

A kis állatok nem egyszerre indulnak. Másik nap más uralkodó széliránnyal a testvére már más irányba indul. Leparkolt járműveiket, vitorláikat pedig mindenfelé láthatjuk. És persze szegény ökrökhöz semmi köze.

Láttak már 2.000 méterrel a földfelszín felett is ökörnyálat.

– Tárnai Csaba –

Top-túra